katolikus felsőoktatás: 1992-ig a pap- és tanító-, ill tanárképzésre korlátozódott. Az egyházmegyei papnevelő int-eken és a hittudományi karon kívül kat. kézben volt az egri érs. és a pécsi ppi joglíceum és számos egyhm. tanítóképző int. Az Egyh. befolyása áttételesen ennél sokkal nagyobb volt. Sok kispap és teol. tanult tovább a bécsi →Pázmáneumban, különböző róm. egy-eken és más külf. kat. tanint-ekben. Az ottani törekvéseket megismerve sok teol-unk vélte úgy, hogy Mo-on is időszerű az egyhpol. megváltoztatása, a papképzés korszerűsítése, s a m. társad-ban is egyre jelentősebb az értelmiség befolyásolása, lehetőség szerinti megnyerése. - A kiegyezésig Mo-on mindössze a pesti tudegy. létezett, Mária Terézia (ur. 1740-80) óta kir. m. tudegy-ként. Az egy. a 17. sz: Pázmány Péter személyes alapítványából alakult, fejlődéséhez nagyban járultak hozzá a későbbi esztergomi érs-ek. Mindez vitathatatlanná tette, hogy az egy. alap egy része kat. egyh. vagyon, amint ezt Deák Ferenc 1868. XI. 13: beszédében is megállapította, noha - mondotta - az egy. egésze egyértelműen áll. intézmény. A vagyonjogi problémákon túl pol. okokból sem lehetett volna könnyen tisztázni a kiegyezés körül a pesti egy. jellegét. A liberális politikusok többsége, Eötvös József is elvileg azt tartotta volna célszerűnek, ha a teol. kiválik az egy. szervezetéből. Azzal érvelt, hogy a hitelvek dogmái a tanszabadság eszméjével össze nem egyeztethetők. A áll. befolyásolás érdekében uakkor az látszott célszerűnek, ha inkább minden felekezet papi elitjét az áll. egy-en az általa kívánatos szellemben nevelik, s ezért kat., prot. és g.kel. teol. kart szerveznek. E javaslat egyetlen érdekelt félnek sem tetszett, mindegyik féltette meglévő v. vélt hatalmi helyzetét, így minden maradt a régiben. A liberálisok és a konzervatív kat-ok között olyan nagy volt az eszmei szakadék, hogy az kizárta egymás álláspontjának megértését. Schopper György, az egy. tanára, később rozsnyói pp. a „rationalismus” ellen írt röpiratában az egy. szigorúan kat. jellegét igyekezett bizonyítani, célnak a korábbi egy. pozíciók megőrzését, s nem egy új intézmény alapítását tekintette. - Az áll. törekvései jobban érvényesülhettek 1872: a kolozsvári tudegy. fölállításánál. Az új egy-et teol. nélkül szervezték meg, amiben közrejátszott, hogy az évsz-ok óta 4 bevett felekezettel élő Erdélyben már mindegyik egyh-nak megvolt a maga teol. akad-ja. A prot. többségű Erdélyben erőteljesebben érvényesült a nem kat-ok befolyása, különösen amikor a nagyszebeni szász ev. jogakad-t is a kolozsvári egy-be olvasztották be. - A pesti egy. jellegéről folytatott disputák az ogy. költségvetési vitáin újból és újból előkerültek, és az egy. kérdés fokozatosan egyik gyújtópontja lett a liberális és konzervatív pol. csoportosulások közötti küzdelemnek. Mindkét fél, más-más okból, arra a következtetésre jutott, hogy önálló kat. egy-et kell fölállítani. A Hittud. Kar legnagyobb problémája az okt. alacsony színvonala volt. A 4 é. képzés a soknemzetiségű karon még a 19/20. sz. fordulóján is zömében lat-ul folyt. Az →ultramontanizmus vádjával sokszor indokolatlanul illették a hagyományosan nemz. szellemű tanári kart és hallgatóságot. - 1882: a ppi kar a középisk. törv. ogy. vitája kapcsán foglalkozott a kat. felsőokt. kérdésével. 6 pp. 1882. II: sürgette a hgprím-t, hogy foglaljon állást egy kat. tanárképző int-nek Bpen való fölállítása ügyében. A pp-ök, köztük Haynald Lajos kalocsai érs. és Ipolyi Arnold besztercebányai pp. az ügyet az Egyh. egyik legégetőbb kérdésének nevezték. 1882. IX. 3: Esterházy István gr. pozsonyi főispán és Simor János érs. esztergomi tárgyalásain Esterházy vetette föl egy kat. tudegy-nek Pozsonyban való fölállítását. Simor úgy látta, hogy az egy. alapítás Mo-on is keresztülvihető, az ügyben tanácskozást csak az ált. alapelvek kidolgozása céljából tartott szükségesnek. -

A kat. tanárképzés dolgában a tanítór-ek szükségszerűen gyorsabban reagáltak, és sorra hozták létre r. székhelyeiken v. később Bpen az egy. mellett saját r. főisk-ikat. A bencések főisk-ja változatlanul Pannonhalmán működött, de jelentőségüket mutatja, hogy Bp. és Kolozsvár mellett itt volt a 3., áll. által is elismert Középiskolai Tanárképző Intézet. A ciszt. r. főisk-ját, a →Bernardinumot eredetileg Zircen alapították, de 1889: Bp-re költöztették. A prem-ek 1894: állították fel bpi rházukat, majd 1902: a →Norbertinumot, ahol a r. tanári és tudósi utánpótlását biztosította, szintén a tudegy. segítségével. A számban legjelentősebb tanítór., a piar-k 1894: még 2 főisk-t hoztak létre Bpen és Kolozsvárt, 1916: ezeket egyesítették, s a bpi →Kalazantinum lett az egyetlen és legfőbb okt. közp. E r. főisk-k távolról sem helyettesíthettek egy esetlegesen létesítendő kat. egy-et. Csáky Albin kultuszmin. 1893: megígérte: hajlandó az egy. alapból a kat. egyh. alapítványok kiadására egy majdani kat. egy. céljaira alapot biztosítani. - 1990. VII. 1: az egyh-ak hittud. akadémiáit államilag elismert egy-ekké nyilvánították, az áll. az ezekben az intézményekben, valamint a hittud. főisk-kon szerzett okl-eket az áll. egy-ek, ill. főisk-k végzettségével egyenértékűnek ismeri el. Sz.L.

Religio 1866:19-23. sz. - Mily jelleggel bír tehát voltaképp a m. tudegy.? Fejtegette: Tömöri. Pest, 1868. - Doctor Romanus (Winkler József): A mi dekatolizált egy-ünk. Bp., 1888. - Nemz. 1888. III. 1. - Salacz 1974:63. - Az ELTE tört. 1635-1985. Szerk. Sinkovits József. Bp., 1985. - Balogh-Gergely 1993.